A KARTING365 Gokart Kupa és Csapatbajnokság idei második fordulóját a Hungaroring Gokart Centerben rendeztük meg, ahol szép számban jelentek meg az ország különböző részeiről mind az egyéni versenyzők, mind a csapatok.

A március közepén rendezett versenyen még hűvös, de gyönyörű, napos időben mérhették össze tudásukat a versenyzők különböző súlykategóriákban. Ez volt az idei első kültéri fordulója bajnokságunknak, akkor még csak sejtettük, amit most már biztosan tudunk, hosszú ideig kellhet várni a folytatásra.

Így látták a napot a különböző súlykategóriák dobogós helyezettjei:

60+ kategória:

1. helyezett: László Róbert

Már amikor elindultunk, akkor is jó kedvem volt, mert egyrészt a Hungaroring szívébe mentünk, másrészt magabiztos voltam a versenyre tekintve.

A 3 szabadedzést követően még magabiztosabb voltam, mert a csoporttársaimmal kb. ugyanolyan időket mentünk…. gondoltam és reméltem, hogy szoros lesz az időmérő meg a verseny, és nem mellesleg úgy az izgalmas (szerintem).

Sajnos időmérőre kaptam egy gyengébb gokartot, ami meg is látszott, mert egy jó 7-8 tizedre voltam az aznapi legjobb körömtől és így az 5. lettem a 8-ból. A futamon már szerencsésebb voltam gokart szempontjából, mert ott egy jó gépet kaptam… Tudtam, hogy izgalmas lesz  az a kb. 15 perc, de azt nem hittem, hogy ennyire. Mikor elrajtoltunk az első 2-3 körben vonatozás volt, de azt követően sikerült egy jó manőverrel körbeautózni a 4. helyezettet, aztán néhány kör múlva elcsíptem a következőt és még abban a körben sikerült megelőzni a 2-at. Onnantól kezdett érdekessé válni a dolog, mert az 1. (Martin) már egy nagyobb előnnyel vezetett, de én abban a pillanatban ezen nem gondolkoztam, csak nyomtam, ami a csövön kifért, meg is lett az eredménye, mert 3 kör múlva utolértem őt. Aztán egy jó ideig vonatoztunk egy pár előzési kísérlettel megfűszerezve, de még nem tudtam megelőzni. Már szorult a hurok, mert nem volt sok hátra a futamból, de én ahol lehetett próbálkoztam, majd a Red Bull kapunál egy kicsit lecsúszott az ívről és én ezt kihasználva meg is tudtam előzni, ezzel átvéve a vezető helyet, majd megnyerve a futamot. Összességében mondhatom, hogy ez volt eddig életem versenye és nagyon élveztem a sok csatát 🙂  

2. helyezett: Nédermüller Martin

3. helyezett: Megyeri István

75+ kategória:

1. helyezett: Boros Tamás

Megérkeztünk a hungaroringi fordulóhoz, ahol azonban a megfelelő pályatapasztalat hiányában nem vártam különösen nagy csodát. A szabadedzéseken felvett jó ritmust sikerült átmentenem az időmérőre, a második vagy harmadik körömben átvettem a vezetést, így meglett az első rajthely. A futam első köreiben folyamatosan tudtam növelni a különbséget a mezőnyhöz képest, így kényelmes előnnyel szelhettem át a célvonalat.

2. helyezett: Nagy Levente

3. helyezett: Tas Áron

Védekezés gumi nélkül

Kicsit úgy érkeztem erre a versenyhétvégére, mint egy vizsga előtt, ahova hiába készülsz, mindig lesznek jó és rossz tételek.  Arról nem beszélve, hogy szerintem az egyik legélvezetesebb gokart pályáról van szó, amit sokan ismernek, így több dolgot össze kellett raknom fejben, hogy legyen némi esélyem.  Szabadedzéseken azért már kezdtem bizakodni, mert jól mentek a dolgok, leszámítva az egyik gokartot, amivel speciel én sehogy sem tudtam megbarátkozni.

Időmérőn egy páran a 60+ indulókhoz lettünk átcsoportosítva, így azt gondoltam, hogy majd szép tiszta köreim lehetnek, de nem így lett. Az előttem lévőt hamar beértem, így el kellett vennem a körömet, majd utána engem értek be, így az a kör is kuka lett, ráadásul nem tudtam, hogy még van egy plusz lehetőségem a végén, szóval összességében három tiszta köröm volt, de így is megfogtam egy harmadik helyet, ami az események fényében örömteli hír volt. Nagyon szoros volt mögöttem az időmérő.

Közben mondogattam a csapattársaimnak, hogy nehogy azt a gokartot húzzam versenyre, amivel már többször meggyűlt a bajom… Hogy is mondják? Bevonzottam? 😀 Szóval kihúztam az egyik legnehezebb tételt. Na, de főzni ebből is kell valamit. Hogy valami konkrétumot is mondjak, számomra átlagosan 5 tizedet jelentett körönként mínuszban.  Mondtam is a mögöttem lévőnek a rajtnál, hogy úgy csinálja, hogy azért életben maradjak. 😀 A felvezető kört valakinek sikerült amatőr módon félbeszakítani (aki egyébként én voltam :D), talán ezért  a rajtnál volt egy kis kavarodás mögöttem, amivel kapásból 1 másodperc előnyre tettem szert és kis meglepetésemre tudtam tartani a lépést az előttem haladóval. Viszont támadást jelentő kigyorsításnál semmi tapadásom nem volt, ezért a verseny kétharmadáig csak lépést tudtam tartani az előttem lévővel, de támadni már esélyem sem volt. Viszont eddigre már közel három másodperc előnyöm volt, így védekeznem már nem kellett.  Mindennek tudatában nagyon örültem a harmadik helynek, így is izgalmas volt számomra a verseny.

85+ kategória:

1. helyezett: Boros Tamás

Az időmérőn egy aránylag jó körrel sikerült megszerezni az első rajthelyet. A futam első harmadában sikeresen kiépítettem egy kényelmesnek mondható előnyt, amit aztán konstans gyors körökkel tovább növelhettem, egészen a célig. Nem várt győzelmet arattam mindkét kategóriában, így igazán boldogan távozhattam a pályáról.

2. helyezett: Diószegi Szabolcs Botond

Nagyon vártam már a hungaroringi szabadtéri versenyt. A szabadedzések jól sikerültek és hamar ráéreztem a pályára. Az időmérő kicsit felemásan sikerült, mivel a 85 kg-ban sikerült egy viszonylag jó kartot kapnom, és így a 2. helyet szereztem meg, de a 95 kg-os kategóriában a kartom nem volt a legacélosabb, így csak a 3. helyről kellett startolnom a versenyen.

A versenyre a 12-es karttal álltam a rajthoz, ami a tavalyi év alapján nekem a mumusom, ezt Hetesi Endre is meg tudja erősíteni, mivel sok közös csatánk volt, ahol én ugyanezzel a gokarttal köröztem. 🙂

A verseny rajtja jól sikerült és pár kör erejéig igyekeztem tartani a lépést Boros Tamással, de sajnos körönként mindig gyorsabb volt egy kicsivel, és idővel Polgár András a harmadik helyen felért rám, így a védekezésre kellett koncentrálnom.

Szerencsére sikerült ezt a feladatot jól megoldani, és az utolsó 3-4 körre Andrást is utolérte Gábor a negyedik helyen, így a verseny végét viszonylag nyugodtan, holttérben tudtam befejezni.

3. helyezett: Polgár András

Idén is kifejezetten vártam ezt a fordulót, mindkét irányt szeretem a Hungaroringen. Tavaly a második helyet sikerült megszereznem, végig harcoltam a győzelemért. Idén előzetesen talán még többet elemeztem a korábbi onboard felvételeimet, igyekeztem azonosítani a javítandó pontokat. Az időmérőn végül a harmadik helyet sikerült megszerezni, de bizakodó voltam a versenyre nézve. Végül sajnos mégsem sikerült előrébb lépni, mert Diószegi Szabi rendkívül jól védekezett, ugyanakkor a verseny így végig izgalmas volt.

95+ kategória:

1. helyezett: Szabó Tamás

Bizakodva vártam a versenyt, ugyanis mikor először jártam itt, 4. lettem. Úgy gondoltam, hogy a kerek 1 év alatt fejlődtem annyit, hogy meglegyen az első hely.

Egész jól sikerültek a szabadedzések, nem is aggódtam. Az időmérőn úgy éreztem nem sikerül értékelhető kört mennem, de aztán az utolsó körömre összeszedtem magam, a lehető  legszűkebben vettem az utolsó íveket és meg is lett az első hely.

A rajt után hamar kiderült, hogy nem nagyon kell védekeznem, így a saját tempómat tudtam autózni. Fél távon viszont azt vettem észre, hogy közeledik valaki. Számítottam is rá, ugyanis sokszor nem akart befordulni a gépem. A célegyenes utáni jobbosban folyton lecsúsztam az ívről, így jóval lassabban tudtam bevenni, mint az ideális lett volna. Aztán egyszer csak megérkezett Diószegi Úr a hátsómba 🙂 Alig győztem védekezni. Az említett célegyenes utáni jobbosban egyszer be is tudott szúrni. Szerintem mind a ketten azt hittük meglesz az előzés, de nagyon sportszerűen vissza tudtam szerezni az ideális pozíciót a további védekezésre.

Az utolsó köröm viszont nyugalomban telt, mert a támadóm valamiért lemaradt, így szépen nyugodtan értem be a célba. Ez zsinórban a második rajt-cél győzelmem volt! Nagyon boldog vagyok az eredménnyel. Remélem hamarosan újra találkozunk!

2. helyezett: Számvéber Gábor

Először ültem az egyéni indulók között, így nem tudtam mit várhatok a versenytől. Csapatban már többször indultam, viszont itt mások a körülmények, más taktikát kell követni, támadni-védekezni, ami nekem még elég új.

Az időmérő edzésen várakozásaimon felül sikerült teljesíteni, így a második helyről indulhattam. A futam rajtja után éreztem, hogy mögöttem elég nagy a forgalom, így folyamatos védekezésre kényszerültem, Tamás meg is lépett előlem, majd az első helyen ért célba, amihez ezúton is gratulálok neki. A mögöttem haladó úriemberrel pár körrel később kisebb kalamajkába keveredtem, aminek következtében a falban végeztem, ám példamutató sportemberi magatartásának köszönhetően még időben visszavehettem a pozíciómat, ami egy második helyet hozott a konyhára.

Összességében egy nagyon jó versenyt zártam, rengeteget tanultam a hibáimból és izgatottan várom a következő fordulót!

3. helyezett: Diószegi Szabolcs Botond

Részemről ez volt a felszabadult élmény gokartozás a javából.

A versenyt a 3. helyről vártam egy jó karttal, ami az idő-eredményeimen is látszott, hiszen mindenkinél közel 4-5 tizeddel gyorsabb voltam.

Előttem Gábor volt, akit szinte az első körtől kezdve nyomás alatt tudtam tartani. És pár körrel a rajt után lehetőségem is nyílt az előzésre a rajt utáni hosszú kanyarban, ahol is én szűkebben vettem be a kanyart és sikerült beszúrnom Gábor és a gumifal közé. Sajnos a kanyar végét Gábor is igyekezett szűken venni, így rám húzta a kartot, ahol én sok helyre nem tudtam menekülni, így Ő megforgott a mögöttem lévővel egyetemben.

Én ennél szeretek tisztábban előzni, így elgondolkoztam rajta, hogy visszaadom a pozíciót, de mivel kipörgött és nem tudtam, hogy hova jött vissza, ezért tovább mentem Szabó Tamás után. Pár kör alatt sikerült is beérnem és egy hasonló manőverrel majdnem az előzés is sikerült, de Tomi azt ügyesen kivédekezte. Időközben láttam, hogy Gábor mögöttem van, így a cél előtt lelassítottam és visszaadtam neki a második helyett.

A futam után sokan mondták, hogy az előzésem szabályos volt és nem kellett volna visszaadnom, de számomra ez így sokkal tisztább és élvezetesebb verseny volt.

Csapatbajnokság:

1. helyezett: N90R ERT

A szezon első versenyén elért második hely után nagyon szerettünk volna visszavágni a Tormaföldés srácoknak, akik a nyitóhétvégén elég magasra tették a lécet. A Hungaroringre már úgy érkeztünk, hogy tudtuk, ezúttal többet kell kihozni magunkból, ha eggyel feljebb akarunk lépni a dobogón. A szabadedzéseken sikerült kellően belőni a pályát, az időmérőre pedig ezúttal megcseréltük a versenyzőket, Szabi volt az, aki felvette a harcot az óra ellen. Jó döntésnek bizonyult, ugyanis a második legjobb kört futotta, így a Gekkos legények után mi következtünk a rajtrácson. Ahogy az időmérőt, úgy a verseny etapjait is felcseréltük a szezonnyitóhoz képest, ezúttal Norbi volt az, aki az első húsz percre a volán mögé pattant. Elképesztő csata volt Boros Tomival, az etap során vagy tízszer oda-vissza előzgettük egymást az első, második helyen, végig nagyon fair küzdelemben. Le a kalappal Tomi előtt a sportszerű csatáért, ez tényleg férfimunka volt. A folytatásban aztán igyekeztünk megtartani az első etap során kínkeservesen átvett első helyet, ám a verseny közepén nem várt technikai gond adódott az egyik karttal, konkrétan kigyorsításnál leállt a motor. Az ott elveszített kb. egy percet szerencsére visszakaptuk, így pozíciót végül nem buktunk ezzel az incidenssel, de mindenképp kizökkentett az addigi ritmusból. Végül azonban semmit nem befolyásolt, hiszen az addig felépített előnyt végig sikerült megtartani, a célkitűzésünket pedig elértük, visszavágtunk a Tormaföldének! Most egy kis szünet következik, de már nagyon várjuk a folytatást, elképesztően élvezzük a csatát ezekkel a srácokkal!

2. helyezett: Tormafölde Competizione

Jó hangulatban érkeztünk meg a mai versenynapra. Jól ment a szabadedzés, mind a kettőnknek sikerült is erős időket menni. Sajnos az egykörös időmérőn a kapott gokarttal nem sikerült túl jól összerakni a kört, így csak a 6. pozícióban vártuk az indulást. A verseny első etapjából próbáltuk kihozni a maximumot, hogy minél előrébb végezzünk, és jobb pozícióban tudjunk cserélni. Sikerült is harmadikként a csere, de ekkor már az eleje nagyon el tudott húzni, mert sajnos az oda-vissza előzgetésekből rengeteg időt veszítettünk. Az első cserét tökéletesen oldottuk meg, egy gyors gokartba tudtunk beülni, ahol kicsit fel tudtunk zárkózni. A 2. etap végén viszont a cserét elrontottuk, lassú gokartba ültünk a mezőny elejéhez képest, így nem tudtuk az első két helyezettel tartani a tempót. Szerintem ezek után már elengedtük a dobogó első két fokát. Utolsó cserénknél bő 10 másodpercre voltak a Gekkos fiúk, de Dominik nagyon ráérzett az utolsó etapra és egy fantasztikus hajrával végül sikerült 2-ként célba érnünk, ami egy szenzációs eredmény számunkra, mivel csak a 6. pozícióból indultunk neki a versenynek. A mai napból kihoztuk a maximumot. A versenyt megbeszéltük és rengeteget tanultunk a hibáinkból. Köszönjük a mai napot és innen is gratulálunk a dobogós helyezetteknek!

3. helyezett: Gekko

Az idei csapatversenyekre már mondhatni konkrét céllal érkezünk, ennek eredményeképp sikerült az első rajtkockából indulnunk.

Az első etapban Tamás és Norbi fej-fej mellett folyamatos csatát vívva küzdött az első hely megtartásáért, vagy épp megszerzéséért, ami külön öröm volt számunkra. A második etapban veszítettünk a tempóból, némi hátrányt összeszedve, amit aztán folyamatosan magunk előtt görgetve jutottunk el az utolsóig, ahol a fennmaradó 10-15 percben már inkább hátrafelé kellett tekintenünk. Mögöttünk a tőlük megszokott tempóval közeledett a Tormafölde olasz ajkú különítménye, akik 2 perccel a verseny vége előtt kitartó munkával átvették a második helyet.