A KARTING365 Gokart Kupa és Csapatverseny idei tizedik fordulóját a zsámbéki DrivingCampben rendeztük meg.

Így látták a napot a különböző súlykategóriák dobogós helyezettjei:

60+ kategória:

1. helyezett: Baráth Bence

Mivel ezen a pályán fordított irányban még egy métert sem gokartoztam, ezért az esélytelenek nyugalmával vágtam neki a versenynek, és eléggé meglepődtem, amikor láttam, hogy az időmérőn megszereztem az első helyet pár század másodperccel.

Arra számítottam, hogy ezen a pályán szinte alig van hely előzésre, és nagyrészt az időmérő dönti el a sorrendet a futam végén. Ebben már annyira nem voltam biztos a futam alatt, mert láttam, hogy mögöttem a második és a harmadik helyezett szó szerint rámtapadt. Némelyik körben el tudtam egy kicsit távolodni, de nem tudtam meglógni. Centikre voltak mögöttem, de sikerült megtartanom az első helyet.

Gratulálok a többi dobogós helyezettnek és mindenki másnak!

Nagyon izgalmas verseny volt.

2. helyezett: Kender Tamás

Nagyon élveztem ezt a versenyt, egyrészt az egyik kedvenc pályám, másrészt nagyon örültem neki, hogy végre megint egy igazi ellenféllel tudtam csatázni. Nagyon várom a következő versenyt, ahol remélem az időmérőn az a 20 ezred különbség az én pole pozíciómat eredményezi. Nagyon hálás vagyok az edzőmnek, Bálint Ádámnak, hogy rengeteget segít a felkészülésemben és az SGK tulajdonosának, Bősze Péternek a Racingarena gokartpálya használatáért.

3. helyezett: Farsang Balázs

Új bajnokság kezdődött, és már nagyon vártam, hogy a DrivingCamp-en kezdhessük tiszta lapokkal. Szabadedzéseken lehetett már érezni, hogy nagyon szoros lesz a mezőny, és az időmérő ezt csak alátámasztotta. 4. helyről indulhattam, és szerencsémre a rajt utáni első kanyarban meg tudtam szerezni a 3. helyet. Nagyon egyben voltunk utána egész verseny alatt, sajnos egy hibám miatt viszont kicsit lemaradtam az első 2-től, akiket csak a verseny vége felé értem be. Utolsó kanyarban még a 2. helyre is pályáztam volna, de sajnos 0.07 másodperccel lemaradtam erről.

75+ kategória:

1. helyezett: Veres Balázs

Az előző három versenyt ki kellett hagynom sajnos, így már nagyon vártam ezt a futamot. A sok kihagyás kicsit frusztrált, de sikerült hamar felvennem a ritmust és elég jó időket elérni a szabadedzéseken, ami nyugtatóan hatott. Tudtam, ezen a pályán alighanem az időmérős eredmény fogja meghatározni a végső helyezést, így mindent beleadtam, hogy elől végezzek. A pole pozíció megszerzése egészen nyugtatóan hatott rám, mely állapotot sikerült a teljes futam alatt fenntartanom. Persze nem volt egyszerű dolgom, Huba és Olivér egy másodpercnyi lélegzetvételt nem hagytak, de sikerült végig zárnom a szögeket és végül elsőként áthaladni a célvonalon. Nagyon különös és jó érzés volt a dobogó legfelső fokán állni. Gratulálok a dobogós helyezetteknek, jó versenyt raktunk össze! És ezúton szeretnék nagy-nagy köszönetet mondani Pataki Gábornak, aki a felkészülésemet segíti és ellát jobbnál-jobb tanácsokkal!!!

2. helyezett: Holló Huba

Különösen boldog vagyok, mert magam sem hittem, hogy ezen a versenyen a dobogón állhatok. Sajnos a szabadedzések alatt nem igen találtam a tempót és attól tartottam, hogy nem leszek képes egy jó időmérős kört menni. Szerencsére az időmérőn sikerült jól teljesítenem, és a 2. helyre sikerült magamat kvalifikálni.

A verseny nagyon szoros volt hármunk között, de szerencsére sikerült megtartani a 2. helyemet a verseny végéig. Külön gratulálok Veres Balázsnak és Csomor Olivérnek, akik igazán komoly ellenfelek voltak a pályán.

Végezetül nagy boldogsággal tölt el, hogy megszerezhettem az első ezüstérmemet, de remélem nem az utolsót.

Ezúton is szeretném megköszönni a versenyre való felkészítést Pataki Gábornak!

3. helyezett: Csomor Olivér

Sajnos a kvalifikáción nem volt szerencsém a gokarttal kapcsolatban, és egy gyengébb gépet kaptam, amivel a 4. helyre kvalifikáltam magam. A rajtrácson tehetséges versenyzők között találtam magam, ekkor tudtam, hogy nehéz dolgom lesz és valószínűleg a 4. helyet tudom megtartani, lévén hogy a pálya elég technikás és nem sok előzési pont van rajta. Hosszú üldözés és leskelődés után körülbelül féltávnál sikerült bebújnom a 3. helyezett mellé és a következő kanyarra a belső ív az enyém volt szép csata volt ő is és én is helyet hagytunk egymásnak azonban én kerültem ki ez alkalommal győztesként ebből a csatából. Innen már nem sikerült előrébb menetelnem, maradt a 3. hely a kockás zászlónál. Gratulálok a többieknek és köszönöm a tiszta versenyzést, illetve köszönöm a szervezést is!

80+ kategória:

1. helyezett: Csomor Olivér

A vártnál jobban sikerült a kvalifikációm, egészen pontosan annyira jól sikerült, hogy behúztam az első rajthelyet. Nagyon örültem, hogy a mögöttem felsorakozó két versenyző ismerős volt és gratulálok nekik is a teljesítményért, amit a versenyen is végigvittek. Mindhármunknak megmaradt az eredeti pozíció, és együtt állhattunk fel a dobogóra Szücsivel, Japóval. Gratulálok nekik és a többieknek is, köszönöm szépen a szervezést.

2. helyezett: Boros László

Nagyon jó nap volt… minden egyes fordított irányban megtett kör szerintem hatalmas élmény ezen a pályán. Mondhatjuk, hogy ez hazai pálya volt nekünk, de mégsem vittük túlzásba az edzést a verseny előtt, részben azért, mert a mi gokartjaink picivel másképp viselkednek itt. Az időmérőn a második helyet sikerült megszereznem és a versenyt is a második helyen fejeztem be Olivér mögött…de esélyem nem volt őt támadni. Nagy gratula neki és Szücsinek is. Rajtunk kívül még Gábort kell kiemelnem az egyenletes teljesítménye miatt, aki mindkét időmérőre kihúzta nekem a 14-es gokartot és ezek után sem remegett meg a keze…és mindkét futamra is kihúzta nekem a 14es gokartot 🙂 tehát a nap egyetlen biztos pontja a TIZENNÉGYES gokart volt számomra.

Gratulálok a dobogós helyezetteknek…nem tudom kik ezek, de ismerősök voltak valahonnan. 🙂

3. helyezett: Szűcs Balázs

90+ kategória:

1. helyezett: Jakab Roland

Az időmérőn 2 századdal voltam lemaradva az elsőtől, így 2. helyről rajtoltam. A rajt után gyorsan meg tudtam előzni az előttem haladót, ekkor a mezőny élére kerültem. A verseny felétől vált igazán izgalmassá a verseny számomra, amikor Boros Lacival fej-fej mellett haladva küzdöttünk az első helyért. Rendkívül izgalmas csata volt, ami során egyre jobban húztuk fel egymást, ennek köszönhetően nagy távolságra kerültünk a mezőnytől, de egészen a végéig sikerült megtartanom az első helyet.

2. helyezett: Pirkhoffer Csaba

Szuper napunk volt, az idő kedvezett, magabiztosan indultam el a pályára, hiszen a DrivingCamp a kedvenc pályám ahol 46:664 a legjobb időm.

Az időmérőn ezredek döntöttek, végül a harmadik kockát sikerült megcsípnem. A cél a dobogó volt, szóval „csak” meg kell tartanom a helyet, ahha, Boros Laci indult utánam…  A rajtot jól kaptam el, de erősen védekeznem kellett .  Kb.  féltávnál az egyes kanyarban volt egy kis csetepaté, Laci külső ívről meg jött, nem ért hozzám, de az előttem lévőt koccolta, én a 4. helyre csúsztam, küzdöttem, röviddel ezután sikerült előznöm, újra harmadik voltam.  Az utolsó másodpercig határon hajtottam, kevésszer tudtam ideális íven menni, többnyire védekeztem.  Végül sikerült harmadiknak bejönni, de Japó Laci sajnos büntetést kapott, így lettem második. Köszönöm a sporttársaknak, a szervezőknek, Pataki Gábornak, folytatjuk !

3. helyezett: Grűnfeld Ádám

Az időmérőn elért pozícióm után nagyon reméltem, hogy az élmezőnyben sikerül végeznem a versenyen. Az első 3 körben védekeztem és nem előztek meg, de aztán egy ember után a második a gumifalba nyomott picit, ezért sok időt vesztettem és visszaestem a negyedik helyre. A harmadik jól védekezett, de tudtam a hátában maradni a verseny végéig. Meg voltam elégedve magammal, de lehetett volna jobb is. Annak viszont nagyon örülök, hogy a gumifalas eset miatt a második helyezett 2 hely büntetést kapott, és így a dobogó harmadik fokán állhattam és nem mentem haza érem nélkül. Várom a következő versenyeket és remélem jobb helyezést is tudok majd elérni a jövőben.

95+ kategória:

1. helyezett: Várkonyi Dániel

Ez a verseny, illetve az egész nap biztos, hogy örökké megmarad bennem, hiszen most először sikerült a dobogó legfelső fokára állnom. Annak meg kifejezetten örülök, hogy nem esős vagy változékony körülmények között sikerült ez, hanem tiszta időben, önerőből.

A szabadedzéseken próbáltam megismerni a pályát, mivel a fordított irány még viszonylag ismeretlen volt. Szerencsére hamar ráéreztem, és egyre jobb köröket tudtam menni. Az viszont ismét nyilvánvalóvá vált, ami a DrivingCampre nagyon jellemző, hogy a hosszú pálya miatt hatványozottan nagyobbak a gépek közti különbségek. Az időmérőre kisorsolt géppel nem mentem előtte, ezért nem igazán tudtam, mit várjak tőle. Sajnos a forgalom sem volt ideális, gyakran utolértem a legjobban összerakott köreimben valakit, ezért nem is voltam túl elégedett az időmérős teljesítménnyel. Mikor kiszálltam és mondták, hogy első vagyok, először ezt el se hittem. Aztán szépen lassan leesett, hogy tényleg első helyről indulhatok, ráadásul nem is kis előnnyel. Nem mondom, hogy ezután nem kezdtem el izgulni, hiszen első pole-om volt, és tudtam, hogy itt nagy esélyem van a győzelemre is. A rajtot követően pár körig még védekeznem kellett, de láttam, hogy a második helyért is nagy csata zajlik, így sikerült egy kicsit elnyúlnom tőlük. Innentől már csak stabilan kellett mennem, és sikerült is végre megnyernem egy versenyt, már nagyon vártam erre.

Köszönöm mindenkinek, aki szurkolt nekem a pálya széléről, és külön köszönöm Pataki Gábornak a felkészítést! Nélkülük nem ment volna.

2. helyezett: Lakatos Zoltán

Ahogy látjátok megint sikerült a dobogó….

6. futamomra a zsámbéki DrivingCampben került sor.

A szabadedzéseken jó időket autóztam, éreztem, hogy az időmérőn is jó tempót tudok menni.

Az időmérő edzésre szerencsére jó gokartot kaptam, de a 6-7 körös időmérőn, csak 1 tiszta kört tudtam menni, ami viszont elég lett a 2. rajthelyre, az előttem pole pozíciót szerző Várkonyi Dániel rendkívül jó időt ment, ügyes volt.

A versenyre sorsolt gokart nem a legerősebb, leggyorsabb volt, de a gumik jól tapadtak, a kanyarokat többnyire könnyedén szeltem, annak ellenére, hogy a verseny 90%-án védekezésre kényszerültem, így nagy volt a nyomás. Várkonyi Dánielt úgysem tudtam volna kielőzni, talán utolérni sem, így teljes mértékben a védekezésre koncentráltam. A mögöttem rajtoló Tóth Péter végig támadt engem, így egyszer-kétszer a pályát is sikerült 2 kerékkel elhagynom. Nagyon élveztem ezt a „védekező” vezetést, amivel sok tapasztalathoz jutottam. A leintésnél 2. helyemet megtartottam, elégedett voltam a dobogó ezen fokával.

Várkonyi Dániel teljesítményéhez gratulálok, Tóth Péter agresszív, de tiszta támadásainak pedig köszönet, ezzel lett izgalmas futamom.

Köszönet Pataki Gábornak, és a KARTING365 többi szervezőinek és munkatársainak a rengeteg munkájukért, akiket ritkán említünk meg, de nélkülük nem lenne bajnokság.

Találkozunk legközelebb.

3. helyezett: Tóth Péter

Csapatverseny:

1. helyezett: High Performance Racing Team

Megcsináltuk! Ennyivel el is intézhetném ezt a versenybeszámolót, de ennél azért jóval több minden történt a Drivingcampben, idén másodjára. Ezúttal a normál irány volt terítéken a csapatok számára, amit személy szerint nagyon szeretek, bár kétségkívül nem a legkönnyebb vonalvezetés, de annál nagyobb kihívás… A szabadedzésen még kissé hűvös volt a légkör a pálya körül, ám a versenyen gondoskodtak róla az égiek, hogy megfelelő hőállapotba kerüljön mindenki. Az időmérőn ezúttal (is) elhoztuk a pole-t, – a részletekbe ne menjünk bele, hogy miként – aztán jött az első etap, és… nehéz írni róla, mikor egy ilyen rakétában ül az ember… pokoli élmény volt, a szó jó, és átvitt értelmében is, ugyanis kissé megviselte a karjaimat az a huszonöt perc, amíg abban a bizonyos gépben ültem. Tudtuk jól, ha „rossz” kezekbe kerül az a járgány, érhet még meglepetés a nagy előny birtokában is minket, és hát így is lett, az ezúttal két fős Force-os srácok megint nem voltak hajlandók beletörődni az ezüstbe (köszönjük nekik – de tényleg!… majd a szezonvégi összegzésből megértik, miért), és kétszer is belehuppantak az „űrhajóba”. Ez azt eredményezte, hogy a verseny utolsó etapjában gyakorlatilag fej-fej mellett haladt Olivér és Gergő, ekkor pedig jött egy lekörözött versenyző… mi pedig ebben a pillanatban szembesültünk vele, milyen, mikor Fortuna lenyúl odafentről, és azt mondja: „Gyerekek, ezt a versenyt megint nektek kell nyernetek”. Nagyon köszönjük, Fortuna-asszony! Ezt a győzelmet, és a bajnoki címet is, melyet most már Te sem vehetsz el tőlünk! Amit tavaly megalapoztunk, azt idén véghez vittük, két futammal a vége előtt – történjék bármi, behozhatatlan előnyre tettünk szert. Követve a Brabham és a Tormafölde csapatát, 2021-ben a KARTING365 csapatbajnoka a High Performace Racing Team! Köszönöm Szabinak és Olivérnek ezt a fantasztikus szezont, bár még két célunk azért maradt: megnyerni a battaringi és a hungaroringi versenyt! De addig azért örülünk, ünneplünk, mert: megcsináltuk!

2. helyezett: Force Racing Team

A mostani versenyen igaz csak ketten  tudtunk indulni Pistivel, de ebben  a felállásban még nem voltunk. Az elején nagyon izgalmas volt, mert jót csatáztunk az első két etapban a 2. és 3. helyekért. Aztán egyszer csak látótávolságba került a High Performance, amihez Pisti nagy tempója is kellett, ezáltal a szezon során még nem látott izgalmas csatát hozhattuk volna… De most amikor kellett volna, a kék zászló itt elmaradt nem úgy, mint az Ázsia centerben, (5 perccel a vége előtt). Na mind 1, úgy voltam, majd akkor tempóból, na de miért is lett volna szerencsénk, az egyik lekörözött csapat bele nem gondolva, hogy az első helyért megy előtte a helyezkedés, simán megforgatott, aminek köszönhetően nagyjából 10 ms hátrányba kerültünk rögtön. Az utolsó 11-12 percben leszegett sisakkal száguldoztam, hogy utolérjem Olivért. A leintés során már csak 1,1 ms-re sikerült csökkenteni. Ismét olyan közel voltunk, de aztán mégis annyira távol.

Gratulálunk a High Performancenak a győzelemhez (de az egész pályás kék az egész pályás kék :D), meg a bajnoki címhez. A zsinórban sokadik győzelmük után megkérdőjelezhetetlen volt ez. De most már csak az év végi díjátadóra gyertek.

3. helyezett: No Fear

A DrivingCamp pályát nagyon szeretjük, mert színvonalas és gyors pálya. Vártuk nagyon ezt a versenyt. Szokás szerint Norbi ment időmérőt, majd a versenyt is ő kezdte. Utána jöttem én, és váltottunk folyamatosan. A 4-es gépre pályáztunk, mert az nagyon megnyerő volt. Sikerült kétszer levadásznom a 4-es gokartot és a finálét is azzal teljesítettem. Úgy tűnt, hogy nem leszünk dobogósok, de az összesítés és véglegesítés alapján mégis a 3. helyen végeztünk. Meglepő hír volt és nagyon boldogok vagyunk. Várjuk a következő versenyt.

No Fear / Edina-Norbi