HCK-OAGB 12. forduló versenybeszámoló – Hungaroring

Az Országos Amatőr Gokart Bajnokság (OAGB) és a Hobby Cart Kupa (HCK) 2019-es szezonjának befejező, tizenkettedik fordulója a Hungaroring Kart Centerben került megrendezésre november 2-3 között, ahol az ország leggyorsabb gokartosai mérték össze tudásukat.

Pataki Gábor

Úgy érkeztem a Hungaroringre, hogy a bajnokág végső sorrendje több tekintetben is nyitott volt még, a 3-as kategóriában például hármas holtversenyben álltunk a második helyen Csermák Pistivel és Dömötör Patrikkal. Szerencsére mostanra már nem vagyok ilyen helyzetben az a rástresszelős típus, régebben azért ez nem féltétlen volt mindig így. Viszont annak nem örültem, hogy esős időjárás fogadott, mert általában időre van szükségem ahhoz, hogy ráérezzek az adott vizes pálya trükkjeire.

A szabadedzések ennek megfelelően közepesen alakultak, ráadásul az időmérőn fokozatosan elkezdett felszáradni a pálya, ami az esélyeim szempontjából szintén nem jött jól ki, így 4-ik, 5-ik és 8-ik rajthelyeket sikerült elérnem.

A 3-as kategóriában 8-ik helyről indultam, nem emlékszem utoljára mikor voltam ennyire hátul, nem volt nagy öröm a többiek hátát nézni. Főleg nem egy ilyen tét futamon. A versenyen sikerült több helyet is előre jönnöm, de aztán elrontottam egy előzési kísérletet, így kiforgattam Fehér Tomit, aminek eredményeképp jogosan kaptam egy 3 helyes büntetést, így végül csak a 8-ik helyen végeztem. Potenciális évvégi összetett második helyből így lett a végére egy 4-ik.

A 4-es kategóriában kedvező volt számomra a rajtsorrend, mivel az összetett 2-ik helyért szoros volt itt is a pontállás, és ha úgy ért volna véget a futam, ahogy indultunk, akkor össze is jött volna ez a pozíció. De Budai Laci, illetve én is előrébb jöttünk egy-egy helyet, így viszont már fordult a kocka, számára alakult kedvezőbben a verseny.

A SuperGP-re szinte teljesen felszáradt a pálya, ideális íven nem igazán volt már csúszós. Egy jó sorsolással sikerült a 4-ik helyről felkapaszkodnom az első helyre, így az OAGB 2019-es szezonját egy győzelemmel zárhattam, összetettben a harmadik helyen zártam.

Az ezt követő endurance versenyen Krisztiánnal és Zsoltival indultunk harcba. Azt gondolom, hogy a megfelelő tempón túl nagy szerepe volt a helyes taktikának is abban, hogy a 7-ik helyről sikerült felkapaszkodnunk egészen a dobogóra, ebben a mezőnyben és ilyen körülmények között tudtuk értékelni az elért harmadik helyet. De van még bennünk tartalék. 😉

Pintér Krisztián

Egy tét nélküli gokartozásnak szántam ezt a hétvégét, de az endurance futamnak köszönhetően elképesztően izgalmasan végződött.

Az időmérők még felszáradó pályán folytak, ezért a megszokottnál nagyobb különbségek alakultak ki a pilóták között.

1-es kategóriában egy 3. hellyel rajtoltam, de egy elhamarkodott előzési kísérlet miatt visszacsúsztam az 5. helyre és itt is fejeztem be a futamot.

2-es kategóriában a 4. helyről kezdtem a futamot, Zolival csatáztunk egy jót, de hibázott egy picit, megelőztem, így sikerült a dobogó alsó fokára felállnom.

Az endurance futamot vártam már nagyon, mert mondtam a fiúknak, hogy szeretnék haza vinni abból a különleges kupából. Az időmérő csak a 7. helyre volt elég, de nem aggódtam, mert éreztem, hogy etapról-etapra tudunk majd feljönni az előttünk lévőkre és így is alakult. Elképesztő csapatmunka volt, amit összeraktunk ezen az utolsó futamon és ha mindössze csak 3 mp-el is, de sikerült a 3. helyre behoznunk a verdát! Nagy meccs volt!

Prágai Erwin

Az OAGB-HCK 2019-es bajnoki sorozatának utolsó futama épp november első hétvégéjére esett. Teendőim úgy hozták, hogy a legutóbbi versenyhétvége óta sajnos nem sikerült gokartba ülnöm, ráadásul a verseny előtti héten erős derékfájdalmakkal küzdöttem, így kétséges volt, hogy egyáltalán el tudok-e indulni az utolsó idei megmérettetésen. Végül a megfelelő mennyiségű gyógyszer és gyógytorna eredményeképp olyan állapotba hoztam magam, amivel bevállalható volt a versenyzés, de a pénteki szabadedzést is kihagytam, nehogy ott legyen rosszabb újra.

Ilyen felvezetés után túl sok jóra nem számítottam, a szombati gyakorlásokon felemásnak éreztem a tempóm, de igyekeztem minél többet menni így is. A fő kategóriám (95+ kg) időmérőjét elsőként kezdtem meg, ez abban az 5-6 fokban hatalmas hátrány volt, rettentően lehűltek a gumik, és így várható volt, hogy a hátrébbról indulók közül melegedő gumikkal többen odaérhetnek. Végül a 3. helyre sikerült itt kvalifikálnom magam, de a sejtés beigazolódott, a 2. és 6. hely között kevesebb mint 0.09 mp volt!

A 85 kg-os kategóriában 15 kg hátránnyal indulva mindössze 0.003 mp hátránnyal a második rajtpozíciót szereztem meg, itt már nekem is kedvezett a későbbi kvalifikációs kör.

A 4. kategória versenyére sikerült kihúznom a bent lévő kartokból a leglassabbat, amivel szabadedzésen kb. 3 tizedmásodperccel voltam lassabb a többi gokarttal futott átlagidőmnél, míg előttem és mögöttem kihúzták a leggyorsabb gépeket, így tudtam, hogy védekező versenyt kell majd futnom, és ez így is történt. Gyakorlatilag az első körtől az utolsóig védekeznem kellett, nem követhettem el hibát, mert centikre voltak mögöttem folyamatosan. Nagyon figyelve a kritikus pontokon, folyamatos védekező íveken haladva végül sikerült megtartanom a 3. helyet.

A 3. kategóriára reméltem majd egy erős gépet húzok, és akkor a súlyhátrányom ellenére is támadhatom az első helyet, de ezen a hétvégén Fortuna berághatott rám, mert az első kihúzta az egyik leggyorsabb kartot, én pedig ugyanazt, mint előtte, majd mögöttem ismét az egyik top gépet húzták. Nem szaporítom a szót, copy-paste ugyanazt kellett véghezvinnem, mint a másik kategória versenyén. Itt is sikerült, így a 2. helyen intett le a kockás zászló.

Összességében nem vagyok elégedetlen, ebben a hétvégében így ennyi volt benne, sajnos most minden ellenem esküdött össze. De azt hiszem két dobogós hellyel és bajnokként zárva az évet nem lehet okom panaszra.

Támba Zoltán

Esős reggelre ébredtünk, aminek azért nem örültem annyira. Előző nap is edzettem és akkor a száraz pályán elég gyors és stabil köröket sikerült mennem. Úgy gondoltam, hogy bár nem szeretem a vizes pályát, de ezt most kizárom magamból és csak arra koncentrálok, hogy kihozzam magamból így is a maximumot.

Elindultak az edzések, amik magamhoz képest elég jól mentek. Szinte az összes edzésen az élmezőnyben végeztem, gyorsan el is felejtettem, hogy nem szeretek így gokartozni. Időmérő edzésre már kezdett száradni a pálya és a hirtelen változó körülményekre nem reagáltam a legjobban. Első időmérős köröm a 75 kg-os kategóriában volt ahol a 3. helyet sikerült megszerezni, de időben sokkal elmaradtam az első helytől. Így a 85 kg-os kategóriában gondoltam bátrabban megyek, mert már sokat javult a pálya. Ennek az lett az eredménye, hogy már az első 2 kanyarban csúnyán megcsúsztam és ez pont arra volt elég, hogy csak a 7. helyre kvalifikáljam magam a versenyre.

A versenyek is folyamatosan száradó pályán kerültek megrendezésre és nem igazán tudtam felvenni a tempót az előttem lévő srácokkal, így előzni nem sikerült egyik futamon sem, ráadásul a 75 kg-os kategóriában még veszítettem is egy pozíciót. Mondhatjuk, hogy nem vagyok elégedett a hétvégén elért eredményeimmel, de az élet ugye nem kívánságműsor.

Varga Zsolt

Az endurance futamon számunkra az év végi negyedik hely szinte biztos volt, igaz a HR Racing még közel volt hozzánk, de bíztunk egy jó eredményben, hogy fix legyen ez a helyezés majd az összesítettben is!

Ettől függetlenül személy szerint arra törekedtem, hogy minél jobb eredmény legyen a Ringen, egy kedvenc és helyi pályáról van szó részemről, viszont az eredmények eddig itt nehezen jöttek. Most is így indult, egyszerűen a szabadedzés, az időmérő és a két első etap annyira nem állt össze, hogy nehezen tudtunk előre lépni.

Azonban kezdett sötétedni és hűlt le a levegő, ekkor már visszajött a saját formám és nagyon jó tempót diktáltunk. (Itt hozzá tenném, hogy Chriss és Gábor végig jól mentek, nekik köszönhetően tudtuk elérni azt, hogy ne hátra, hanem előre lépjünk!)

Az időmérőn a 7. helyet sikerült megszerezni, a számomra kaotikus versenyt pedig a dobogón, a harmadik helyen zártuk!

Hihetetlen, hiszen Csömör után újra dobogón állhattunk, nem gondoltam volna az időmérő után, de szerencsére jól alakult. Köszönöm Melinda, Chriss és Gábor a támogatást. 🙂

U.I.: 2020, irány a dobogó! 😉