GOKARTVERSENYZÉS: KÉSZ, VÉGE, FELADOM.

Szerző: Pataki Gábor Közzétéve:

Úgy érzed, hiába teszel bele sok energiát a versenyzésbe, nincs kellő eredménye? Vagy csak egyszerűen nincs elég önbizalmad a folytatáshoz? Nem hiszel eléggé magadban? Jobb eredményeket vártál, amelyek elmaradnak? Csalódott vagy, amikor ránézel a ponttáblára? Megkérdőjeleződött benned, hogy van-e értelme egyáltalán folytatnod? Ha hasonló érzések kavarognak benned, olvasd el a következő néhány gondolatot, hátha segítségedre lesz némelyik.

Először is gyorsan szeretnélek megnyugtatni, ezekkel az érzésekkel nem vagy egyedül. Nagyon nem. Én magam is többször végigmentem a különböző lelki hullámvasutakon és a mentoráltjaim is folyamatosan kénytelenek ugyanígy tenni. Sőt, a megingathatatlannak hitt ellenfeleid is keresztülmennek mindezeken, akik hidd el, a felszín alatt sokszor jobban gyötrődnek, mint te magad.

A pilóták közötti különbség sok esetben abban rejlik, hogy ki milyen választ ad önmagában a látszólagos csapásokra. Ki milyen mentális alapokkal vág bele a gokartversenyzés örök élményként szolgáló kalandjába. Kit milyen külső erősítő, illetve gyengítő hatások érnek a fejlődése során. Ki milyen emberekkel veszi körül magát, kit mennyire támogatnak a rokonai, barátai, ismerősei. Illetve ki mennyire találja meg azokat a forrásokat, ahonnan végül mindig újabb energiát nyer a folytatáshoz.

Szia, ha nem ismersz még, Pataki Gábor vagyok, aktív gokartversenyző, a KARTING365 Gokart Akadémia mentora, versenyszervező, a KARTING365 alapítója.

KARTING365 Gokart Akadémia_Pataki Gábor

Sok mindenen keresztülmentem már versenyzőként, miközben megmásztam a ranglétra szinte minden egyes fokát. Mentorként egyre több különböző személyiségű versenyzőnek ismerhetem meg a legbelső gondolatait, illetve lehetek szerves részese a személyes történetének. A saját bőrömön tapasztaltam meg azt, hogy a versenyzés sokszor tényleg egy durva érzelmi hullámvasút, tele utálatos lejtőkkel. Rengetegszer mentem úgy haza versenyekről, hogy nincs értelme folytatni. Főleg az elején. Volt, hogy azt hittem, most végre jól fog menni, erre megint nem jöttek az eredmények. Volt, hogy úgy tűnt, annyira lefele tart a hullámvasút, hogy abszolút nem láttam, mikor indulhat végre újra felfelé. Egyáltalán fog-e még valaha felfelé haladni?

Tudom, sokszor úgy megy haza az ember egy versenyről, hogy azt kérdezi magában, van egyáltalán értelme ezt csinálnom? Tudom, hogy ha sok energiát teszel bele, akkor azt várod, mielőbb legyen ennek látszata is. Tudom, hogy egy sikeresebb szereplés után azt gondolod, innentől már minden stimmelni fog, aztán ha ez nem jön össze, megint könnyen padlóra kerülsz. Tudom, hogy minél régebb óta csinálod, annál több pofont kapsz majd. Rengetegszer láttam már olyat az elmúlt évek során, hogy tehetséges versenyzők elpártoltak a gokartozástól, csak mert nem tudták feldolgozni az ezzel szükségszerűen vele járó kudarcot. Többször előfordul olyan eset is, amikor a versenyző mindent egy lapra tesz fel, de ha épp nem ő húzza az ászt, akkor mindennek vége. Szerinted ez így tényleg rendben van?

Pataki Gábor_Drivingcamp

Van egy jó és egy rossz hírem számodra. A jó hír az, hogy meg tudod csinálni. Még egyszer mondom: MEG TUDOD CSINÁLNI! Ha megvan benned a gokartozás iránti szenvedély, a sikerbe vetett hit, illetve a kellő kitartás (és tudom, hogy ezek megvannak), akkor meg fogod csinálni. Sőt, ami még jobb, kifejezetten élvezni fogod a céljaid eléréséhez vezető utat. Amikor pedig hosszú, rögös utad végén célba érsz, egy idő után rádöbbensz, egyáltalán nem is a cél elérése volt a lényeg. Nem a győzelem, vagy a bajnoki cím volt az igazán szép pillanat, nem az arany színű serleg felemelése volt számodra az igazán emlékezetes, hanem az odáig vezető út a sok-sok élményével együtt. Úgyhogy, ha elfogadsz tőlem egy tanácsot, élvezd a pofonokat, élvezd a kudarcot, élvezd a saját bukdácsolásod, és közben fordítsd mindezt az előnyödre, hagyd, hogy felvérteződj általuk. Járjon át egy jó érzés, ahogy napról-napra egy teljesebb, tapasztaltabb versenyzővé válsz és haladj büszkén a megkezdett utadon tovább.

A rossz hírem az, hogy nagyon kevés olyan sikertörténet van, amely nem kudarcokkal, pofonokkal, önbizalomvesztéssel, lejtmenetekkel, csalódásokkal, önostorozással vannak kikövezve. Ráadásul általában rengeteggel. A rossz hírem, hogy az lesz a legjobb versenyző, aki eggyel többször áll fel a pofonok után, mint a többiek. Aki minden egyes kiütést követően feltápászkodik, leporolja a vállát és halad tovább. Találó a mondás: „A győztesek azok a vesztesek, akik felálltak és újra megpróbálták.”

Az emberek többsége nem lát mögé a nagy teljesítményeknek. Nem látja azt a hihetetlen kitartást, azt a temérdek izzadtságot, azt a mindent elsöprő akaraterőt, azt a rengeteg befektetett munkát, illetve azokat a keserű áldozatokat, amelyek elkerülhetetlen, de stabil alapját képezik a sikernek. Pedig hidd el, nagyon kevés olyan szerencsés van, aki nem megy át mindezeken a megpróbáltatásokon és valami csoda folytán egyből a csúcson kezdi.

Meggyőzésem, hogy a siker titka sokkal inkább a kitartás, mint a vele született tehetség. Lehet, hogy az egyik versenytársad hamarabb ráérez dolgokra, látványosabban fejlődik bizonyos területeken, gyorsabban veszi a kanyart, szebb a tartása, jobb köridőket ér el, ráadásul még a cuccai is menőbbek. De

szenvedéllyel, hittel, kitartással

felül fogsz kerekedni rajta is. Ezzel a mesterhármassal bármit elérhetsz. Bármit.

Azonban az is fontos, hogy adj magadnak elég időt, legyél kellően türelmes. Hidd el, ha azonnal elérnéd, amire vágysz, nem is értékelnéd annyira. Minél keményebben megdolgozol céljaidért, annál édesebb lesz az út során leszakított gyümölcsök zamata. Hidd el, hogy valójában az út a cél, és nem az, ahova vezet. Az út, amely során rengeteget tanulsz önmagadról, másokról, technikákról, helyzetekről. Az út, amely során rengeteg kapcsolatot alakítasz ki, barátságok szövődnek, csapatok alakulnak, rengeteg emlékezetes pillanatot szerzel, fejlődsz, egy jobb emberré, egy teljesebb versenyzővé, egy értékesebb személyiséggé válsz. Nem feltétlen az érmektől és a kupáktól leszel több. Azok inkább csak a jelképei egy-egy újabb pofonból történő felállásnak, amire büszkén emlékezteted majd magad minden egyes alkalommal, amikor megpillantod díjaidat.

Pataki Gábor_Kart Farm

Akárhogy is nézem, a gokartozás is egy sportág. Lehet, hogy nem akkora fizikai erőfeszítésre van szükséged, mint a 100 m-es gyorsfutás döntőseinek. De aki valaha gokartozott már huzamosabb ideig, illetve versenyszerűen is összemérte tudását másokkal – ahol a pszichikai terhelés jóval magasabb -, az tudja, az utcáról beesve nem lehet megcsinálni. Úgyhogy mindannyian sportemberek vagyunk. Légy erre büszke, mert igenis komoly teljesítmény, amit alkalomról alkalomra leteszel az asztalra, minden bukásoddal, minden gyengeségeddel együtt. És óriási mázlid van, hogy ezt egy olyan sportágban teheted, amit szenvedélyesen szeretsz, olyan társaságban, akik ezt igazán emlékezetessé teszik, és olyan szervezés mellett, amely biztosítja mindehhez a megfelelő kereteket.

Úgyhogy azt ajánlom, élvezd az utat minden pofonjával és csalódásával és nézz szembe folyamatosan az újabb kihívásokkal. Merj kiállni a gyorsabbnak vélt ellenfél ellen, merj akár az esőtől áztatott csúszós pályán is bukót húzni, merd lányként is felvenni a kesztyűt a pasik ellen. Engedd magad hibázni, hagyd, hogy alulról kapaszkodj felfelé a ranglétrán. És ne aggódj, ha egyszer-egyszer visszacsúszol néhány fokot, adj magadnak bőven időt. Mutasd meg a világnak, hogy tényező vagy, akivel előbb vagy utóbb, de igenis számolni kell.

surrond yourself quote

Ne máshoz hasonlítsd magad, mert az könnyen elveszi a figyelmed és az önbizalmad. Csak a saját feladatodra koncentrálj. Hozd ki mindig a maximumot, arra már úgysincs ráhatásod, hogy a többiek között épp mire lesz elég a teljesítményed. Ha a saját korlátaidon felül tudsz emelkedni, az adja az igazi sikerélményt, és az ad erőt majd az élet bármely területén ahhoz, hogy higgy magadban, és kitartóan végigcsináld, amit megálmodtál.

Ha te is úgy gondolod, hogy a célokért könnyebb, sőt, élvezetesebb együtt küzdeni, ha meggyőződésed, hogy egyetlen szónak is hatalmas ereje lehet, ha hiszed, hogy a szakmai iránymutatáson túl jól jön néhány lélekerősítő gondolat, ha úgy véled, segítséget kérni nem szégyen, épp ellenkezőleg, a sikeres emberek egyik legfontosabb eszköze, akkor tudod, hol találsz.

Addig is élvezd a gokartozás minden egyes pillanatát, mert szerintem nincs ennél izgalmasabb időtöltés.


0 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük